Szépségmánia, és a tökéletes test hajszolása. Mikor elég?

Testkép

Bizonyos felmérések szerint a fiatal nők 87 %-a elégedetlen a saját testképével, és 40 %-uk akár plasztikai műtétnek is alávetné magát a közeljövőben (Runfola et al. 2013; Sarwer et al. 2005). Úgy tűnik egy komoly, társadalmi szintű problémával állunk szemben, melyet csak tovább fokoz a közösségi oldalak használata. Mindkét nemre negatívan hatnak a tömegkultúrából érkező női és férfitest ideálok, de a kutatások alapján a nőknél gyakoribb, illetve súlyosabb következményeket okozhat a testképzavar (Stice et al. 2013). A testképünk szoros kapcsolatban áll a mentális egészségünkkel. Nagyon érdekes az a megfigyelés, hogy nem a valódi, vagy objektív vonzóságunk számít, hanem inkább az, ahogyan magunkat látjuk. A testi megjelenésünkről alkotott szubjektív kép csak kevéssé van átfedésben az objektíven leírható fizikai kinézetünkkel, és vonzóságunkkal. Ezek a szubjektív én-észlelések még nagyobb hatást gyakorolnak a lelki egészségre. Azon férfiak, és nők, akik kevésbé tartják magukat vonzónak, vagy negatív testképpel rendelkeznek, általában alacsony önbecsüléssel, szociális szorongással, gátlásokkal, szexuális nehézségekkel bírnak, és hajlamosak lehetnek a depresszióra is (Cash, 1985).

Az, ahogyan gondolkodunk a testképünkről nagyban meghatározza a mentális egészségünket
Az, ahogyan gondolkodunk a testképünkről nagyban meghatározza a mentális egészségünket

 

Magam is tapasztalom klienseim körében, hogy a szép, csinos és vonzó személyek rendelkeznek a legtöbb külsővel, és fizikai megjelenéssel kapcsolatos önértékelési bizonytalansággal. Ha megérkezik a rendelőbe egy vonzó nő, szinte már borítékolni lehet, hogy elő fognak jönni a saját testképével kapcsolatos bizonytalanságok, és aggodalmak. Ezek sokszor a szexuális élettel való elégedetlenség háttéreben is állnak. Visszaveszik a szexuális vágyat, az izgalmat, és sokszor az orgazmust is megnehezítik, de előfordulhat akár dyspareunia is (közösülés közbeni fájdalom). Úgy látom, hogy ez nem csak női probléma, a férfiak szexuális önbizalmát is nagyban meghatározza a saját testképükbe, és vonzalmukba vetett hitük.

A szépséghajszolást, és a tökéletes külsőre törekvést egyfajta önvédelmi mechanizmusként is felfoghatjuk, mely során a személy ily módon próbál megküzdeni a negatív érzelmeivel, és sérüléseivel. A védekezési stratégiára jellemző, hogy sosincs meg az elégedettség érzése, mindig több, és több kell (fogyni, sportolni, kozmetikai átalakításokba fogni, stb.). Jellemző továbbá egy befelé fordított hiperkritikusság is: a szépséghajszoló rendkívül szigorú magához, csak a tökéletes az elfogadható. Legtöbbször irracionális sztenderdekhez hasonlítja magát: olyanokhoz, akik valamilyen módon „felette állnak”, és „jobbak nála”, legyenek ezek akár instagram modellek, híres színészek, színésznők, de biztos, hogy nem az átlagemberek.

A szépséghajszolás mögött gyakran olyan tipikus negatív énsémák találhatóak, mint a „nem vagyok elég jó”, „rossz vagyok”, „csúnya vagyok”, vagy a „nem vagyok szerethető”. Az önértékelési bizonytalanságokat a külsőre vetítik ki, mert az sokkal kézzel foghatóbb, így azon könnyebb dolgozni. Ennek hátterében az elismerésigény magas szintje található, ami egyébként egy teljesen egészséges emberi szükséglet. A baj akkor van, ha ennek a mértéke már olyan túlzó, hogy a személy elveszíti a kapcsolatot a valósággal, valós igényeivel, vagy például a valódi külsejével. Gyakran ez van a plasztikai műtétek esetében is: az első jól sikerült műtét pozitív hatást gyakorol az önértékelésre, hiszen egy zavaró szépséghiba kijavításra került. Ám gyakran a teljes elégedettség érzése elmarad, újabb és újabb hibákat fedez fel a személy, melyek miatt elégedetlen, és könnyen a műtétek rabjává válik, holott ezt a külseje már nem indokolná (a valós igények, és a saját testkép torzul). Ezen esetekben már valójában nem is a külsőről van szó, sokkal inkább a belső sérült gyermek fájdalmairól, aki úgy érzi, hogy ha nem tökéletes, akkor nem is szerethető.

Testképzavar
A tökéletes test hajszolásának hátterében gyakran a szerethetőségünk megkérdőjelezése áll

 

Hogyan tudjuk leküzdeni a szépségmániát?

Érdemes beazonosítani saját önértékelési sérüléseinket. Miről szól valójában a szépséghajszolásom? Milyen megkövesedett, régi dogmákat szeretnék leküzdeni? Nem vagyok elég jó? Nem vagyok szerethető? Fedezzük fel a belső gyermekünket, és próbáljuk meggyógyítani. Hiszen mindannyiunkban él egy sérült belső gyermek, aki vigasztalásra vágyik.

Ha az árnyékgyermek üzemmódban vagyunk, az érzelmek magával sodornak, kicsinek, gyengének és sebezhetőnek érezzük magunkat, nem tudunk ésszerűen gondolkozni. Ekkor másokat sokkal szebbnek, okosabbnak, sikeresebbnek látunk, magunkat pedig leértékeljük. Valójában azonban nincsen kellő információnk egy kép, vagy videó nézése közben eldönteni azt, hogy az a másik személy mennyire boldog, és elégedett. Valószínűleg ő sem érzi tökéletesnek magát, de a társas nyomás hatására szeretné annak mutatni az életét. Cél tehát felismerni, hogy ha a sérült belső gyermek beszél belőlünk, aki túlzásokra, és érzelmi kilengésekre hajlamos. Él bennünk egy felnőtt-én is, aki viszont az érvek és ellenérvek mentén racionálisabban látja a környezetet. Persze nem kell mindig ebben az üzemmódban létezni, de az érzelmileg megterhelő helyzetekben sokszor háttérbe szorul a felnőtt-én, pedig szükség lenne rá. Ilyenkor érdemes megnyugtatni az árnyék gyermeket, és a felnőtt énrészünket működésbe hozni.

Az alábbi kérdések segíthetnek mozgósítani a felnőtt-ént:

  • Milyen bizonyítékom van az adott gondolattal kapcsolatban? ( pl. hogy a másik tökéletes külsővel, és ezáltal sikeresebb, boldogabb élettel rendelkezik)
  • Milyen ellenbizonyítékom van, ami ellene szól a gondolatomnak?
  • Milyen hatást gyakorol rám, ha hiszek ebben a gondolatban?
  • Milyen hatással lenne rám, ha megváltoztatnám ezt a gondolatot?
  • Mit mondanék magamnak ugyanebben a helyzetben, ha egy barátom, vagy családtagom lennék?

Az utolsó kérdés különösen hasznos abban, hogy kilépjünk a beszűkült, fekete-fehér gondolkodásból, és egy másik nézőpontból tekintsünk rá saját helyzetünkre.

Friss kutatási eredmények alapján a belső testi tudatosság növelése is segít leküzdeni a testképpel kapcsolatos aggodalmakat, és félelmeket. A jóga, a meditáció, és a mindfulness bármely formája mind növeli a testi tudatosság érzését, ezáltal az elégedettség, és a saját test szeretete is nő. Jógázás közben a tudatos jelenlét megélésével csökken a saját test tárgyiasítása, a testképpel való elégedetlenség, és a negatív érzelmek is (Dijkstra és Barelds 2011). A jóga olyan változatos fizikai és lelki gyakorlat, melynek célja az ember elméjének, testének és szellemének az összekapcsolása (Salmon et al. 2009). A sokféle változat közül, ami közös a jógákban az az irányított légzés, a meditációs technikák, és a tipikus kitartott pózok, és testhelyzetek. A tudatos jelenlét vagy mindfullness alapvető eleme a jógázásnak, így remek stresszkezelő, és szorongásoldó módszer is.

Mindezek mellett hasznos lehet a közösségi oldalak mérsékelt használata, és a kritikai gondolkodás (ami ésszerű, józan és racionális) aktiválása görgetés közben. Igyekezzünk a való életben megtalálni az örömteli ingereket (természet, emberi kapcsolatok, tudatos jelenlét, játék, sport, stb.), amennyire ez most lehetséges.

Ha egyedül nehéz megbirkóznunk a negatív testképünkkel, és az abból fakadó érzelmi terhekkel, érdemes szakmai segítséget kérni. A kognitív viselkedés terápia (CBT) különösen eredményes lehet a testképzavar kezelésében. Mint fentebb írtam, a testkép nem is annyira a valós külsővel, inkább a szubjektív én-észleléssel van kapcsolatban, így a kogníciókat, figyelmet, és a gondolatokat célzó terápiák hatásosnak bizonyulnak (Cash, 1985).

 

 

Felhasznált irodalom:

Cash, T. F. (1985). Physical appearance and mental health. In J. A. Graham & A. Kligman (Eds.), The psychology of cosmetic treatments (pp.196-216). New York: Praeger.

Dijkstra, P., & Barelds, D. P. (2011). Examining a model of dispositional mindfulness, body comparison, and body satisfaction. Body Image, 8(4), 419–422. https://doi.org/10.1016/j.bodyim.2011.05.007.

Runfola, C. D.,VonHolle, A., Trace, S. E., Brownley, K.A., Hofmeier, S. M., Gagne, D. A., … Bulik, C. M. (2013). Body dissatisfaction in women across the lifespan: Results of the UNC-SELF and gender and body image (GABI) studies. European Eating Disorders Review, 21(1), 52–59. https://doi.org/10.1002/erv.2201.

Salmon, P., Lush, E., Jablonski, M., & Sephton, S. E. (2009). Yoga and mindfulness: Clinical aspects of an ancient mind/body practice. Cognitive and Behavioral Practice, 16(1), 59–72. https://doi.org/10.1016/j.cbpra.2008.07.002.

Sarwer, D. B., Cash, T. F., Magee, L., Williams, E. F., Thompson, J. K., Roehrig, M., … Anderson, D. A. (2005). Female college students and cosmetic surgery: An investigation of experiences, attitudes, and body image. Plastic and Reconstructive Surgery, 115(3), 931–938. https://doi.org/10.1097/01.PRS.0000153204.37065.D3.

Stahl. S. (2018). A benned rejlő gyermeknek otthonra kell találnia. Park Könyvkiadó, Budapest

Stice, E., Butryn, M. L., Rohde, P., Shaw, H., & Marti, C. N. (2013). An effectiveness trial of a new enhanced dissonance eating disorder prevention program among female college students. Behaviour Research and Therapy, 51(12), 862–871. https://doi.org/10.1016/j.brat.2013.10.003.

 

 

 

Ossza meg ezt a cikket!

Share on facebook
Share on email
Share on linkedin
Share on twitter

További cikkek

Vásárhelyi Dorottya

Szexuálpszichológus

Fejlődés, kiteljesedés, kiegyensúlyozottság.

Dolgozzunk közösen a megoldáson!

Vásárhelyi Dorottya

Legnépszerűbb tartalmak
Trending

Kérdése van? Időpontot szeretne foglalni?
Vegye fel velem a kapcsolatot!