A mindfulness terápia a kognitív viselkedésterápiák (CBT) harmadik nagy irányzatának számít, és népszerűsége folyamatosan csak nő. Úgy tűnik, hogy a szexuális zavarok terápiájában is ígéretes módszer lehet, mivel szemlélete hozzájárul az örömteli, és kielégítő szexuális élethez.
Mi az a mindfulness?
A mindfulness a jelen tudatosság köré épül. A mindful működés során a figyelmi folyamatainkat a jelen történésekre irányítjuk, értékelés, és ítélkezésmentesen, kíváncsian észleljük élményeink minden aspektusát, és ha mégis elterelődik a figyelmünk, igyekszünk visszaterelni arra, ami éppen történik. A mindfulness a buddhizmus azon szemléletéből ered, miszerint a szenvedésünk alapja a vágyakozás: próbálunk ragaszkodni olyan dolgokhoz, melyekre vágyunk (ragaszkodás), és meg akarunk szabadulni minden olyantól, melyet nem akarunk (averzió). Ha el tudjuk engedni a ragaszkodás, és az averzió vágyakozási mintáit, gyakorolva a bölcsességet, az etikus magatartást és a koncentrációt, akkor enyhülhet a szenvedésünk is (Batchelor, 1997).
Negatív, depresszív érzések esetén, általában kétségbeesetten próbálunk megszabadulni a megterhelő érzelmektől (averzió), és bármit megtennénk, hogy jobban érezzük magunkat (ragaszkodás). A mindfulness alapú kognitív terápia, (vagy elfogadás és elköteleződés alapú terápia) szerint az ilyen megközelítések nem segítenek, csak még inkább növelik a depresszív érzéseket (Crane, 2009). Egy másik lehetőség, hogy legyünk jelen az itt és most élményeiben, megfigyelve azt, ahogyan az érzéseink jönnek és mennek anélkül, hogy meg akarnánk javítani, vagy ki akarnánk törölni ezen érzelmeket (Barker, 2010). Ugyanígy szorongás esetén is, próbáljuk megközelíteni és tudatosítani, hogy melyek azok a dolgok, amitől tartunk, és észleljük belső élményeinket, ahelyett, hogy elkerülnénk, vagy a nyugalomhoz ragaszkodnánk.
A mindful megközelítés egy fontos eleme, hogy a kognitív megközelítésekhez képest új viszonyt létesít a személy gondolataival és érzéseivel: nem próbálja meg elkerülni a negatív, megterhelő érzelmeket, hanem inkább bátorítja és befogadja ezeket. A személy a légzésére figyelve, nyitott belső figyelemmel fordul ezek felé, nem ellenségként és problémaként kezeli ezeket, hanem tudatosan háttérbe vonulva nem reagál, a nem-cselekvést választja a cselekvéssel szemben, a nem reagálást választja a problémamegoldással szemben. A negatív tudattartalmak szemlélésével egyben figyelmet szentel annak, hogyan hat ez a beállítódás szomatikus állapotára, azaz a testére. Ez a fajta kíváncsi, elfogadó és ítélkezésmentes viszonyulás elsajátítása nem könnyű folyamat, így a kliensnek, és terapeutáknak sem érdemes bagatellizálni az ehhez kapcsolódó egyszerűnek tűnő gyakorlatokat.
Tudatos jelenlét az örömteli szexben, és alacsony szintű jelentudatosság a szexuális elakadásokban
A ragaszkodás fentebb leírt mintája a szexuális zavarokban is gyakori. Például az a görcsös célkitűzés, hogy gyakori erekciót vagy orgazmust érjünk el paradox módon megnehezíti ezek teljesülését. Ugyanígy az elkerülés, averzió mintája is tetten érhető a szexualitásban. Igyekszünk elkerülni, vagy kitörölni minden olyan szexuális problémát, melyet szorongatónak, félelmetesnek, vagy zavarónak találunk (Barker, 2011).
A szexuálisan élvezetes, kielégítő élmények során gyakran flow állapotról, tudatos jelenlétről, én és testazonosságról, ítélkezésmentességről, intimitásról, és a partnerrel való egyesülésről számolnak be a megkérdezettek. Ezzel szemben negatív szexuális élmények közben gyakori az önmaguk értékelése és kritizálása (pl. saját testtel kapcsolatos aggodalmak, vagy teljesítményszorongás megtapasztalása), a partnertől való eltávolodás, a figyelem elterelődése, frusztráció, és a múltbeli vagy jövőbeli kudarcoktól való félelem. Ugyanúgy, mint a pozitív szexuális élmények megtapasztalásakor, a mindfulness alapú szexterápiának is az a lényege, hogy az egyén minél inkább jelen legyen a tevékenységben, és tudatosítsa, hogy éppen mi történik. Fontos, hogy kevésbé értékelje az élményt, miközben legyen jelen a testében és kapcsolódjon a másikhoz is (Barker, 2013).
A szexuális elakadásokban különösen hasznosak az olyan mindful gyakorlatok, melyek a testi tudatosságot facilitálják (pl. testet végigpásztázó meditációk, vagy séta meditáció). Gondoljunk csak a vaginizmusban szenvedő nőkre, akiknek gyakran saját testükkel kapcsolatos túlzó aggodalmaik vannak, vagy azokra a férfiakra, akik a testüket robotszerű, folyton teljesítő gépeknek tekintik, és erekció zavarral, vagy ejakulációs problémákkal küzdenek. A velük való munka során szintén hasznos lehet azonosítani azokat a helyzeteket, melyekben leginkább jelen tudnak lenni a testükben (pl. egy forró fürdő, vagy fizikai aktivitások során), és bátorítani őket ezek gyakorlására, hogy minél inkább ráhangolódjanak a saját testükkel való kapcsolatra (Barker, 2013).
A mindfulness alapú szexterápia során a klienst arra bíztatja a terapeuta, hogy keretezze át a szexet egy jelentésteli élménnyé, és lehetőleg mellőzze a teljesítmény és cél orientált nyelvi elemeket (pl. „megpróbáltuk”, „sikerült”, „nem sikerült”, stb.) (Rosenbaum, 2013).
Mindfulness alapú szexterápia hatékonysági vizsgálatai
A mindfulness hatékonyságát vizsgálva azt találták, hogy mindfulness alapú kognitívviselkedés terápiában részesülő rák túlélők megemelkedett szintű szexuális vágyról, szexuális izgalomról, lubrikációról, kielégülésről és gyakoribb orgazmusról számoltak be, valamint alacsonyabb szintű szexuális distressz volt náluk megfigyelhető összehasonlítva a várólistás személyekkel (Brotto, Erksine és mtsai, 2012). Hasonló adatokat kaptak szexuális izgalom és vágy problémával rendelkező nők, és szexuális bántalmazás áldozatai esetében is. A mindfulness gyakorlatokat hasznosabbnak találták, mint más intervenciós módszert, és megemelkedett szintű szexuális vágyról, csökkent distresszről és a saját testük jobb észleléséről számoltak be (Brotto, Heiman, és mtsai., 2008).
Szintén pozitív eredményeket kaptak olyan nőket vizsgálva, akik genitális területeken érintés hatására tapasztaltak krónikus fájdalmat. Négy mindfulness alapú CBT ülés után magasabb szintű énhatékonyságról, és más életterületeken tapasztalt általános javulásról is számot adtak (Brotto, Basson, Carlson, és Zhu, 2013). Mindfulness alapú csoport terápiában részt vevő szexuális problémákkal rendelkező nők rendkívül hasznosnak, és a mindennapi életbe könnyen átültethető készségeknek tartották az elsajátított technikákat. Külön kiemelték a testi tudatosság, és a saját testtel való kapcsolódás körüli pozitív fejlődést (Mize & Iantaffi, 2013).
Mayland (2015) kvalitatív kutatásában a résztvevő nők a szexuális szorongást, és a szex körüli elvárásokat könnyebben kezelték a mindfulness segítségével.
Orgazmus zavarokkal küzdő személyeknél megfigyelték, hogy gyakran cél orientáltak a szexuális aktus közben, így azok a testi tudatosság növelő gyakorlatok, melyekben nincs kitűzve különösebb cél igen gyümölcsözők náluk (Goldmeier, 2013). A mindfulness segítségével a vizsgálati személyek jelen központúak és inkább folyamat, mint célorientáltak tudtak lenni szexuális tevékenység közben. Mindkét tényező hozzájárul a pozitívabb, minőségibb szexuális élményhez (Sommers, 2013).
Baker és Absenger (2013) szerint a stresszcsökkentő hatás az, ami leginkább hat a mindfulness alapú szexterápiákban. Mint ismeretes a stressz hozzájárul a vágy csökkenéséhez, és a szexuális problémák kialakulásához. A mindfulness stresszcsökkentő működése a pszichológiai, és az idegrendszeren és a hormonrendszeren keresztül a fiziológiai folyamatokban is megmutatkozik (Sommers, 2013).
Összefoglalva a fentieket, a mindfulness alapú szexterápia a jelenre összpontosít, elvárás és ítélkezésmentes, elfogadó attitűdöt feltételez, és a figyelmi fókuszt az éppen zajló testi érzetekre és történésekre helyezi. Szemlélete, technikái és gyakorlatai segíthetnek a negatív automatikus gondolatok, a diszfunkcionális szexuális hiedelmek, és a negatív sémák hatékony kezelésében szexuális zavarokban. Hogyan? Vegyük például a merevedési zavart, mely során a gyakori diszfunkcionális szexuális hiedelmek (erekció monitorozása és minőségével kapcsolatos aggodalmak, vagy más macsó hiedelmek), és az ebből fakadó teljesítményszorongás egyrészről eltávolítja az egyént a saját testi tudatosságától, eltereli a figyelmét az éppen zajló erotikus ingerekről, valamint teljesítmény, és cél orientált tevékenységgé formálja a szexuális érintkezést. A mindfulness segítségével az egyén szexuális tevékenység közben figyelmi fókuszát visszatereli a jelen eseményeihez és testi érzeteihez, sőt megfigyeli és elmélyül ezekben az érzésekben. A teljesítmény és cél orientált működés helyett pedig a folyamat orientált szexuális működésre helyezi a hangsúlyt. Szex közben jelentkező gondolatait ítélkezés, és emocionális címkézés nélkül figyelheti meg (Brotto, és mtsai 2013), mely lehetővé teszi a katasztrofizációs működés csökkentését, és az olyan negatív érzelmek leküzdését, mint az aggodalom, kétségbeesés vagy csalódottság (McCreary & Alderson, 2013).
Felhasznált irodalom:
Batchelor, S. (1997). Buddhism without beliefs. London, UK: Bloomsbury.
Barker, M. (2010). Mindfulness. In M. Barker, A. Vossler, & D. Langdridge (Eds.), Understanding counselling and psychotherapy (pp. 167–187). London, UK: Sage.
Barker, M. (2011). Existential sex therapy. Sexual and Relationship Therapy, 26, 33–47. doi:10.1080/14681991003685879
Barker, M. (2013). Mindful counselling & psychotherapy: Practising mindfully across approaches and issues. London, UK: Sage.
Brotto, L. A., Erskine, Y., Carey, M., Ehlen, T., Finlayson, S., Heywood, M., … & Miller, D. (2012). A brief mindfulness‐based cognitive behavioral intervention improves sexual functioning versus wait‐list control in women treated for gynecologic cancer. Gynecologic Oncology, 125, 320–325. doi:10.1016/j.ygyno.2012.01.035
Brotto, L.A., Basson, R., & Luria, M. (2008). A mindfulness‐based group psychoeducational intervention targeting sexual arousal disorder in women. Journal of Sexual Medicine, 5, 1646–1659. doi:10.1111/j.1743‐6109.2008.00850.x
Brotto, L. A., Basson, R., Carlson, M., & Zhu, C. (2013). Impact of an integrated mindfulness and cognitive behavioural treatment for provoked vestibulodynia (IMPROVED): a qualitative study. Sexual and Relationship Therapy, 28, 3–19. doi:10.1080/14681994.2012.686661
Crane, R. (2009). Mindfulness‐based cognitive therapy. London, UK: Routledge.
Mayland, K. A. (2005). The impact of practicing mindfulness meditation on women’s sexual lives. Dissertation Abstracts International: Section B: The Sciences and Engineering, 66(4‐B), 2340.
McCreary, S. L., & Alderson, K. G. (2013). The perceived effects of practising meditation on women’s sexual and relational lives. Sexual and Relationship Therapy, 28, 105–119. doi:10.1080/14681994. 2013.770830
